Minden nap újabb német teszt vagy alapszintű nyelvtani oktatás:  Ingyenes német tesztek >> 

A német alárendelő kötőszavak

A kötőszavak a mondatrészeket vagy az összetett mondatok tagmondatait kapcsolják össze. A magyartól eltérően a német nyelv szórendje kötött, ami azt is jelenti egyben, hogy a legtöbb esetben a német kötőszavak meg fogják határozni az adott (tag)mondat szórendjét. A német kötőszavak aszerint is csoportosíthatóak, hogy mellé- vagy alárendelt tagmondatokat fűznek egymáshoz.

Mellérendelő mondatban a tagmondatok egyenrangúak, külön-külön is értelmesek, megállják a helyüket.

  • Kirándulni voltunk, és megnéztük a várat is.

Az alárendelő mondatban viszont az egyik tagmondat fontosabb, mint a másik - az egyik részletezi, kifejti a másik tartalmát.

  • Tudom, hogy kivel voltál tegnap éjjel.

A német alárendelő kötőszavak nem egyenrangú mondatokat kötnek össze. Összeköthetnek főmondatot mellékmondattal, valamint két mellékmondatot is, ahol az egyik a másiknak alá van rendelve.

Az alárendelő kötőszók mellékmondatokat vezetnek be és mindig KATI (mellékmondati) szórenddel állnak. [A német KATI szórendről itt olvashatsz, ha még nem ismered.] A mellékmondat tulajdonképpen a főmondat egy mondatrésze "mondat formájában" - ezért ha a mellékmondat megelőzi a főmondatot, akkor egy kiemelt mondatrésznek számít. Ebből az következik, hogy a főmondatban a fordított szórend lesz kötelező. Annyiféle mellékmondat van, ahány mondatrész, viszont ugyanaz a német szó többféle mellékmondatnak is lehet a kötőszava.

 

Az alárendelő német kötőszavak jelentés alapján is jól elkülöníthetőek sok esetben, pl:

  • időhatározói: als, wenn, seitdem, während, bis
  • feltételes: wenn, falls, in Falle dass
  • célhatározói: damit
  • okhatározói: weil, da
  • következtető: so dass, so ... dass, als dass
  • módhatározói: indem, dadurch dass, ohne dass
  • hasonlító: wie, als, je ... desto
  • megengedő: obwohl, trotzdem, obgleich
  • korlátozó: (in)soweit, (in)sofern, soviel

A "dass" és az "ob" egyik fenti csoportba sem sorolható be egyértleműen, ezért velük később egy külön cikkben foglalkozunk majd.

Megértem, ha valaki magyarul sem tudja pontosan, hogyan néz ki egy "okhatározói" vagy "megengedő" mellékmondat - én sem tudtam volna, ha elsőre csak ennyit hallok. Ha viszont alaposabban elgondolkodunk rajta, akkor rá fogunk jönni, hogy ezeket nagyon is tudatosan használjuk magyarul is, csak nem elemezgetjük, hanem abszolút természetesen megy.

Javaslom, tegyünk fel kérdéseket, pl: mi célból?, hogyan?, mikor?, milyen? - és ez alapján már könnyen el tudjuk dönteni, hogy az adott tagmondat milyen kérdésre ad választ. Ha pedig ez megvan, akkor már a német alárendelő kötőszavak sem fognak olyan nagy problémát jelenteni.

Persze a jelentésüket tudni kell minden körülmények között, ebben segít ez a rövid összefoglaló anyag: Gyakori német kötőszavak táblázat