A német főnévi igenév / der Infinitiv

A német főnévi igenévnek több alakja van. A legsűrűbben az Infinitiv I. alakot használjuk. A köznyelvben ezt az alakot hívjuk főnévi igenévnek. Az ige ebben az alakjában található a szótárakban. Az Infinitiv az ige három szótári alakjából az első:

• sagen, sagte, gesagt ==> sagen (mondani)
• lesen, las, gelesen ==> lesen (olvasni)

Az Infinitiv képzője "-en" vagy "-n". Akkor van csak "-n", ha az ige eredeti végződése "-el" vagy "-er" pl. sammeln (gyűjteni), verbessern (javítani). Van továbbá két német rendhagyó ige, amiknek külön Infinitiv alakja van.

• sein - lenni
• tun - tenni

Az Infinitivben igei és főnévi vonások keverednek, vonzataik pedig azonosak a ragozott igéjével.

• Er arbeitet am Referat. >> Er beschloß, morgen am Referat zu arbeiten. (Az előadásán dolgozik. >> Elhatározta, hogy holnap dolgozik az előadásán.)

A német Infinitiv az ige ragozott formájához hasonlóan kifejezheti az időviszonyokat (előidejű / egyidejű) és az alany és a tárgy cselekvéshez való viszonyát (cselekvő / szenvedő). A főnévhez való hasonlatossága abban mutatkozik meg, hogy gyakran áll a mondatban alanyként vagy határozóként. Pl. essen = enni, das Essen = az étkezés, nach dem Essen = evés után

Az német Infinitiv nyelvtani alakjai

A magyarban a főnévi igenévnek csak cselekvő alakja van, a németben viszont négy alakja van: Infinitiv I. Aktív és Passiv, Infinitiv II, Aktiv és Passiv. Mind a négy alakját csak az (Akkusativ) tárggyal álló igéknél lehet képezni. A többi igénél csak a cselekvő formák vannak meg.

Az Infinitiv I. kivételével az alakok összetettek. A Passiv főnévi igenevet a Partizip II. és a werden segédige Infinitiv I., ill II. alakjából képezzük. (Itt is érvényes z a Passiv képzésnél tanult szabály, hogy a werden Partizip II. alakjából segédigeként használva elmarad a ge- előképző pl. gemacht worden sein.)

Az Infinitiv II. cselekvő alakjait az ige Partizip II. alakjaiból és a múlt idő képzésénél tanult szabályok szerint a haben vagy a seinsegédigék Infinitiv I. alakjából képezzük (pl. gemacht haben, gegangen sein).

A német Infinitiv alakok jelentése

Az Infinitiv I. az állítmány igeidejével azonos időben zajló cselekvésre utal, ez az egyidejűség a németben. Ezzel szemben az Infinitiv II. olyan cselekvésre utal, amely időben megelőzi az állítmányban jelölt cselekvést - ezt nevezik előidejűségnek.

• Er behauptet, das zu verstehen.- Állítja, hogy érti.
• Er behauptet, Sie gestern gesehen zu haben. -Állítja, hogy tegnap látta Önt.

A cselekvő jelentésű Infinitiv I. és II. a cselekvő által végzett, tőle kiinduló jelentést fejez ki, míg a szenvedő jelentésű Infinitiv I. és II. a mondat alanyára irányuló cselekvést jelöli.

• Er will fragen. -Kérdezni akar.
• Er will gefragt werden. - Azt akarja, hogy kérdezzék meg.

A nem Akk. tárgyú igék egy részéből is képezhető szenvedő főnévi igenév.

• Darüber darf nicht mehr gesprochen werden. - Erről nem szabad többé beszélni.
• Hier darf nicht geraucht werden. -Itt nem szabad dohányozni.

A német nyelv érdekessége, hogy egy beszédfordulatban két főnévi igenév is állhat egymás mellett (módbeli segédigék + jelentéshordozó ige):

• Ich hoffe, dich morgen sehen zu können. - Remélem, holnap láthatlak.
• Er bat mich, mit mir darüber sprechen zu dürfen. - Arra kért, hogy beszélhessen velem erről.

Az infinitiv helye és szerepe a német mondatokban

1. Módbeli segédigék mellett lehet az összetett állítmány része

Ich muß arbeiten.- Dolgoznom kell.

2. Betöltheti valamelyik mondatrész szerepét is

• alany:    Es ist schwer, das zu verstehen.- Nehéz ezt megérteni. (Was ist schwer?)
• tárgy:    Er vergaß anzurufen.- Elfelejtett felhívni. (Was vergaß er?)
• jelző:    Die Kunst zu schreiben ist sehr alt.- Az írás művészete nagyon régi. (Welche Kunst?)
• határozó: Er kam zu mir, um ein Buch zu holen.- Egy könyvért jött hozzám. (Wozu kam er?) | Er machte das, ohne ein Wort zu sagen.- Szó nélkül megcsinálta. (Wie machte er das?) | Statt zu arbeiten, ging er ins Kino.- A munka helyett moziba ment.

3. Állhat egytagú felszólító mondatokban

Aufstehen!- Felállni!

A zu+Infinitiv szerkezettel külön aloldal foglalkozik, mert sokan, sokszor elrontják. Itt megtalálod:
A zu + Infinitiv használata

A főnévként használt Infinitiv

A főnévként használt főnévi igenevet nagybetűvel írjuk! Mindig semleges nemű és erős főnévként ragozzuk. Egyetlen kivételről tudok: der Husten (a köhögés). Magyarra az -ás, -és végződésű főnévnek felel meg. Jelentése a cselekvés lefolyására utal, gyakran állnak elöljárókkal.

• das Funktionieren eines Gesetzes = egy törvény működése quälen- kínozni;
• Das Quälen von Tieren ist verboten. = Az állatok kínzása tilos.
• Das störte ihn beim Nachdenken. = Ez zavarta a gondolkodásban.
• Er suchte einen Vorwand zum Weggehen. = Ürügyet keresett az elmenésre.