A német szavak hangsúlya

• A német nyelvben az egyszerű, több szótagú szavak esetében a hangsúly általában az első szótagra kerül, ami többnyire az utolsó előtti szótag: V'ater, L'eben, 'Arbeit...

• Képzett szavak esetében [kivéve a hangsúlyos (elváló) igekötőket és a leb'endig szót] a hangsúly az alapszón marad: l'ebhaft, L'ebhaftigkeit.

• Szóösszetételekben a hangsúly többnyire az első tagon marad: 'Blechblasinstrument, 'Doppelpunkt, 'Gottesdienstordnung, stb. Viszont újabb keletkezésű szóösszetételek egy részében ez a szabály már nem érvényes: zu'rück, zu'erst, zu’frieden, vor'handen, in'dem, lebe'wohl, al'lein, stb.

A legfontosabb szabályok a német szavak hangsúlyozásakor

1. Hangsúlytalanok az el nem váló igekötők (be-, ent-, er-, ge-, miß-, ver-, wider-, zer- stb.)
2. A német elváló igekötők mindig hangsúlyosak: 'aufstehen, 'abfahren, 'einkaufen.
3. A képletes értelemben használt melléknévi szóösszetételeknél mindkét tag megtartja a hangsúlyát: 'blutjung, ’stein'reich, (de 'blutarm, 'steinhart).
4. Az "-ei" képző mindig hangsúlyos: Fleisher'ei, Bücher'ei.
5. A francia eredetű "-ieren" igeképző mindig hangsúlyos: gratu'lieren, ge'frieren, halb'ieren, pol'ieren.
6. Az esetenként elváló vagy el nem váló igekötőknél (durch-, um-, unter-, über-, voll-, wieder-) a hangsúly a jelentés függvényében változik: 'übersetzen = átkelni, átugrani - über'setzen = fordítani.
7. Az idegen szavak hangsúlya általában az utolsó vagy az utolsó előtti szótagon van:
   • a latin szavaknál az utolsó előtti (sőt néha hátulról a harmadik): Ar'gentum, Kapitalismus,
   • a francia szavaknál az utolsó (ha a szó nem -e-re végződik) szótag hangsúlyozása a jellemző: Feuille’ton, Ga'rage,
   • egyes idegen szavak esetében a különböző alakokban a hangsúly más és más helyre eshet: Poli'tik, Po'litiker, politi'sieren, stb.
8. A betűzve ejtett rövidítéseknél általában az utolsó részt hangsúlyozzuk: ADA'C, LK'W, BR'D, KG'B, BG’B.