További német írásjelek használata

Habár a német írásjelek száma és használata nagyrészt egyezik a magyarral,  azért vannak fontos különbségek is. A mindennapi beszédben ennek természetesen nincs igazán jelentősége, de bármelyik írásbeli vizsgán is pontot lehet veszíteni ezzel, tehát érdemes rászánni 1-2 órát, hogy ne csak a ragozás és a szórend legyen helyes, hanem az írásjeleket is jól használjuk.

Az első kettő részben már kitértünk a 4 legfontosabb írásjelre:
A pont, a kérdőjel és a felkiáltójel használata a német nyelvben
A vessző és pontosvessző helyes használata a németben

Ebben a cikkben pedig sorra vesszük a többit is, amelyekre egy alapfokú vizsgán és a köznyelvi beszédben "nem annyira fontosak", de egy komolyabb vizsgán és a hivatalos kommunikációban már érdemes odafigyelni ezeknek a használatára is.

A kettőspont használata

A kettőspontot a német nyelvben a magyarhoz nagyon hasonlóan használjuk, de vannak kivételek itt is. Ki kell tenni a kettőspontot

• egyenes beszédben a szó szerinti idézet előtt
• a felsorolások előtt
• a hangsúlyosan kiemelt írott szövegek előtt, legyenek azok szavak, időpontok, vagy akár egész mondatok
• a matematikai osztások, aránypárok esetén
• sporteseménynél, amikor az eredményről vagy az időről van szó

A kötőjel használata

• ha több összetett szónak közös része van, ilyen esetben az ismétlődő szó helyére (mint a magyarban)
• összetett szavakban, ha enélkül félreérthetőek lennének
• olyan szóösszetételekben, amiknek az első tagja egy betű vagy jel: ph-Wert, O-Beine
• ha a szóösszetételek tagjai rövidítések: röm.-kath., Bestell-Nr.

A gondolatjel használata

• ha azt akarjuk jelölni, hogy a beszélő személye megváltozik (pl. regényben)
• közbeszúrt mondat, gondolat elé és után
• ellentétes vagy összetartozó szavak szembeállításánál
• ha a gondolatmenetben váratlan fordulat következik be
• tartalmi felsorolásokban, feliratokban

Az idézőjel használata

A német nyelv többféle idézőjelet használ. A leggyakoribbak: „...“ | "..." | '...', de lehet »...« és «...» is, főleg a svájci és a francia határ menti területeken. Idézőjelet használunk a szövegben:

• szó szerint idézett beszéd és annak megszakítása előtt és után.
• idézetek előtt és után
• egyes szavak, címek, részidézetek, műtárgyak nevei előtt és után
• az idézetek belüli idézésnél az ún. fél idézőjelet ['...']használjuk

A zárójel használata

A németben határozottan elkülönül, hogy mikor kell kerek és mikor szögletes zárójelet használni. Sőt, a magyar nyelvben csak a fonetikus leírásoknál használjuk a szögletest.

• kerek zárójelet kell használni a szövegrészek alatt álló név- és forrásmegjelölések elkülönítésére
• szögleteset használunk akkor, ha a kerek zárójelhez szeretnénk magyarázatot fűzni (azon belül)
• szögletes zárójel kell, ha egy betű vagy mondatrész a szövegből elhagyható, pl. gern[e], Entwik[e]lung

Ez volt a sorozat harmadik, befejező része - az első kettőt megtalálod a cikk első bekezdése után. Nem elég azonban csak ismerni a jeleket, néha szóban el is kell mondanunk őket szóban, ebben segít a következő táblázat:
Német írásjelek nevei / kiejtése táblázat